A történet egy szokványosnak indult szakmai beszélgetés során bontakozott ki. Török Gábor, Magyarország egyik legismertebb politológusa éppen előadást tartott, amikor beszélgetőtársa, Zárug Péter Farkas egy félmondatban – sokak szerint szándékosan, mások szerint véletlenül – elárulta: „Dolgozunk az Orbán-könyvön.”
A teremben állítólag néhány másodpercig néma csend volt. Aztán Török Gábor nevetve hozzátette: „Most már kénytelenek leszünk befejezni.” A közönség először hitetlenkedve nézett egymásra, majd kitört a taps. Az eseményről készült felvételek futótűzként terjedtek az interneten. Kommentelők százai kérdezték: Mit tudhatnak ezek a politológusok, amit mi nem? Miért most derült ki? Mitől ilyen fontos ez a könyv éppen a választási kampány előtt? A könyv munkacíme: Orbán kora. Ez önmagában sokat elárul.
A szerzők ugyanis nem csupán a miniszterelnök politikai döntéseit tervezik elemezni, hanem azt a teljes korszakot, amelyet Orbán Viktor neve fémjelez – a hatalomba való visszatéréstől kezdve a nemzetközi szerepvállalásig, a hazai politikai struktúra átalakulásáig. És itt kezdődik az igazi izgalom. Ugyanis: Mindkét szerző évtizedek óta követi Orbán politikai pályáját. Sokszor elemezték döntéseit, stratégiáit, konfliktusait. Több háttérbeszélgetésen is részt vettek politikai szereplőkkel. Több olyan információ birtokában lehetnek, amelyet eddig csak utalgatások kísértek.
A kérdés csak az: Most mindent elmondanak? Vagy csak azt, amit “szabad” elmondani? A bejelentés időzítése legalább annyira érdekfeszítő, mint maga a hír. Orbán Viktor éppen Washingtonban tárgyalt Donald Trumppal Magyarország energiaellátásáról, amikor itthon a figyelem hirtelen másra terelődött.
A választási időszak előszobájában vagyunk, a politikai hangulat feszültebb, mint valaha. Egy ilyen könyv megjelenése akár kampánytémává is válhat. Felmerül a kérdés: Vajon szándékosan időzítették így? Lesznek-e benne olyan részletek, amelyek befolyásolják a közvéleményt? A könyv tényleg elemzés lesz, vagy egy finoman megfogalmazott politikai bomba? A szerzők szerint kiegyensúlyozott, elemző hangvételre törekednek. Igen ám, de az elemzések is lehetnek rendkívül kemények, ha megfelelő tényeket és összefüggéseket tárnak fel.
A politológusok évek óta foglalkoznak azokkal a kérdésekkel, amelyeket a választók sokszor csak találgatnak: Hogyan építette újra a hatalmát 2010 után? Valóban előre megtervezett stratégia volt minden lépése? Milyen konfliktusok húzódtak a háttérben a nemzetközi színtéren? Mely döntések voltak racionálisak, és melyek inkább politikai szimbolikák? Kik voltak Orbán legfőbb tanácsadói az elmúlt évtizedben? Milyen belső feszültségek alakították a Fidesz politikai irányát? És ami a legizgalmasabb: Lesz-e bármi, ami először jelenik meg írásban?
Olyan információ, amely átírja a jelenlegi képet a miniszterelnökről? Sokan biztosra veszik, hogy igen. A politikai elemzők körében már most hallani találgatásokat arról, hogy a kötetben lesznek olyan fejezetek, amelyek akár komoly vitákat is kiválthatnak. Ezt erősíti meg az is, hogy a szerzők finoman utalnak rá: érzékeny témákat is érintenek. Ez lehet: a magyar–EU viszony, a belső pártstruktúrák, a médiapolitika, a nemzetközi szövetségek alakulása, az ellenzék mozgástere, a főbb politikai törésvonalak.
De vajon lesz-e olyan rész, amely megkérdőjelezi az eddig domináns narratívákat? Felborítja azokat a történeteket, amelyeket a kormány, az ellenzék vagy a média épített az elmúlt években? A közösségi oldalakon tömegek találgatják, hogy a készülő könyv: feltár-e háttéralkukat, bemutat-e kevéssé ismert konfliktusokat, megmutatja-e Orbán személyes politikai stílusának árnyaltabb oldalát, kitér-e a családi háttér és a magánélet szerepére, elemez-e olyan eseményeket, amelyekről eddig csak sejtések voltak.
