Szakértők szerint évtizedek óta nem látott olajpiaci zavar alakulhat ki
Az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb olajpiaci megrázkódtatását hozhatja az iráni konfliktus – erről írt elemzésében a Reuters. A hírügynökség szerint már önmagában a pánik és a bizonytalanság is komoly globális áremelkedést és ellátási problémákat idézhet elő.
A Reuters szerint a globális energiapiacok az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb sokkjával nézhetnek szembe, miután az Egyesült Államok és Izrael közös csapásokat hajtott végre Irán ellen, Teherán pedig rakétatámadásokkal válaszolt a Perzsa-öböl térségében. A térség a világ egyik legfontosabb olajtermelő régiója, amely a globális kínálat mintegy 20 százalékát adja. A fennakadások mértéke a konfliktus hosszától függhet, de már a fenyegetés is súlyosan befolyásolhatja az onnan érkező szállításokat.
A hírügynökség arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem születik gyors megoldás, hétfő reggel a piacok nyitásakor meredek áremelkedés jöhet. A Brent típusú nyersolaj ára az elmúlt hetekben hordónként 70 dollár környékére emelkedett, ami 2025 augusztusa óta a legmagasabb szint.
Az amerikai és izraeli csapások szombaton történtek, több magas rangú iráni vezetőt célozva. Donald Trump amerikai elnök a támadások után úgy nyilatkozott, hogy az akciók az Egyesült Államokat fenyegető biztonsági kockázat megszüntetését szolgálják, és lehetőséget teremtenek az iráni lakosság számára vezetőik leváltására.
Egyelőre nincs megerősített információ arról, hogy az iráni válaszcsapások közvetlenül károsították volna az olaj- vagy gázinfrastruktúrát. Robbanásokról érkeztek hírek az Egyesült Arab Emírségekből és Kuvaitból, Katar pedig közölte, hogy elfogott több, az ország felé irányított rakétát. Bahreinben és az iráni Kharg-sziget közelében is hallottak detonációkat. A Kharg-szigeten található terminálon keresztül halad át Irán kőolajexportjának mintegy 90 százaléka, ugyanakkor a hajózási adatok szerint az elmúlt napokban a tárolt készletek jelentős részét már tankerekre rakták.
Kulcskérdés a Hormuzi-szoros helyzete is. Az Irán és Omán között húzódó keskeny tengeri útvonalon naponta közel 20 millió hordó nyersolaj és finomított termék halad át. Eddig nem érkezett jelentés arról, hogy a forgalom leállt volna, ugyanakkor a kockázat már most arra készteti a termelőket és kereskedőket, hogy újragondolják a szállításokat. A Reuters beszámolója szerint több nagy olajvállalat és kereskedőház ideiglenesen felfüggesztette az áthaladást a szoroson.
A tankerfuvardíjak az év eleje óta meredeken emelkedtek, a Közel-Keletről Kínába tartó nagy kapacitású tartályhajók díjai több mint a háromszorosukra nőttek.
A globális kínálat jelenleg viszonylag stabil, mivel az Egyesült Államok, Brazília és Kanada az elmúlt években növelte termelését. Szaúd-Arábia is fokozta exportját, februárban a napi kivitel meghaladhatja a 7 millió hordót, ami 2023 áprilisa óta a legmagasabb szint. Az OPEC+ vasárnapi ülésén további kitermelésnövelésről dönthet.
A Hormuzi-szorost története során még soha nem zárták le teljesen, ugyanakkor Irán képes lehet átmenetileg megzavarni a forgalmat. Az 1980-as években, az iráni–iraki háború idején kereskedelmi hajókat és amerikai hadihajókat is támadások értek, ami amerikai haditengerészeti kíséretet eredményezett. 2023 áprilisában az iráni haditengerészet lefoglalta a Chevron által bérelt Advantage Sweet nevű tankert az Ománi-öbölben, amelyet több mint egy év után engedtek szabadon.
A Reuters szerint a konfliktus kimenetele és időtartama határozza meg, mekkora megrázkódtatás éri az energiapiacot, de már most látható, hogy a közel-keleti helyzet évtizedek óta nem tapasztalt feszültséget okoz a globális olajellátásban.
