Egy brüsszeli találkozón súlyos diplomáciai összetűzésre került sor Orbán Viktor és Ursula von der Leyen között. A magyar miniszterelnök felállt, és nyilvánosan korrupcióval, hatalommal való visszaéléssel, valamint a magyarországi választások manipulálásával vádolta meg az Európai Bizottság elnökét.
A teremben gyorsan káosz és kiabálás alakult ki. Ursula von der Leyen elhagyta a termet, amit a megfigyelők nem nyugodt távozásnak, hanem meglepetésszerű lépésnek értelmeztek.
Orbán beszédében tovább fokozta kijelentéseit, kitérve a törölt SMS-üzenetek körüli botrányra. Hivatkozott a zárt ajtók mögött állítólag megkötött többmilliárd eurós szerződésekre, valamint egy uniós bíróság ítéletére, amely megállapította az átláthatósági szabályok megsértését.
A Bizottság elnöke, aki gyakran tart másoknak erkölcsi előadásokat, törli a saját üzeneteit, amikor azok kellemetlenné válnak. Ebben az összefüggésben az Európai Számvevőszéket is idézték, amely állítólag megállapította, hogy több mint négy milliárd eurót osztottak szabálytalanul civil szervezeteknek és kérdéses projekteknek.
A vita kiterjedt arra is, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt új, többmilliárd eurós segélycsomagokat. Orbán kitartott álláspontja mellett, ami arra késztette az Európai Bizottságot, hogy fenyegetésekkel reagáljon. Már 2024-ben Ursula von der Leyen engedményeket tett és milliárdokat juttatott Magyarországnak annak érdekében, hogy megtörje Orbán vétóját az Ukrajnának nyújtandó segélyek ügyében.
Ennek eredményeként az Európai Parlament pert indított ellene. A szlovák miniszterelnök, Robert Fico nyilvánosan csatlakozott a kritikához, és felvetette a kérdést, hogy a Bizottság inkompetens-e, vagy szándékosan működik-e együtt Ukrajnával Szlovákia és Magyarország gazdaságának károsítása érdekében.
A helyzet tovább eszkalálódott, amikor Szlovákia hivatalosan is olajválságot hirdetett. A Slovnaft finomítója, amely az ellátás kulcsfontosságú eleme, kénytelen volt a stratégiai tartalékokra támaszkodni. Az üzemanyagárak emelkedtek, és a vállalkozások nehézségekbe kerültek.
A Bizottság nem hajtott végre technikai megoldást – például a megrongálódott Druzsba-vezeték ellenőrzését. A Politico által közzétett belső dokumentumok szerint Brüsszel állítólag vészhelyzeti tervet is készített Orbán választási veresége esetére, amely magában foglalta a források befagyasztását és a 7. cikk alkalmazását.
A vita egy lehallgatási botrányra is kitért. A magyar külügyminiszter és orosz kollégája közötti telefonbeszélgetést lehallgatták, és botrányként tálalták.
Orbán táborának érvelése szerint a beszélgetés célja az volt, hogy olcsó gázt biztosítsanak a magyar állampolgárok számára. Ugyanakkor utalás történt egy korábbi tanácsadói botrányra is, amely Ursula von der Leyen német védelmi miniszterként töltött ideje alatt történt, és amelyben két hivatalos telefon játszott szerepet, amelyekről törölték az SMS-üzeneteket.
A német Bundestag úgy ítélte meg, hogy az ügy tisztázásra szorul. A kritikusok szerint a demokráciát fenyegető valódi veszély nem Budapesten, hanem Brüsszel és Berlin háttérszobáiban rejlik.
