Elszöktem az első férjemtől, és a 8 éves lányunkat otthagyva vele éltem…
A körülmények úgy alakultak, hogy beleszerettem egy másik férfiba. Vannak olyan érzések a világon, amelyeknek lehetetlen ellenállni, és pontosan ez volt bennem Jaroszlávval. Anton, az első férjem és a lányom háttérbe szorult, én pedig készen álltam arra, hogy Jaroszlavval a világ végére is elmenjek.
Feltételt szabott nekem, hogy nem fogad el gyereket más férfitól. Azt mondta, hogy ha vele akarok lenni életem végéig, akkor a lányomat a múltban kell hagynom. Egy este komoly beszélgetést folytattam az első férjemmel: elmondtam neki, hogy beadom a válókeresetet.
A lányomnak nem mondtam semmit: hagytam, hogy Anton közölje vele a hírt, és mindent úgy magyarázzon el, ahogy ő jónak látja. Így hát Jaroszlávval elköltöztünk abba az üdülővárosba, ahonnan ő jött. Az életünk olyan volt, mint egy tündérmese. Négy évvel azután, hogy elkezdtünk együtt élni, Jarik apa akart lenni, és megkért, hogy adjak neki egy gyermeket. Nagyon keményen próbálkoztunk, és két évig nem sikerült. Amikor elmentünk egy kontrollvizsgálatra, az orvosok megdöbbentettek a hírrel: az első terhességem okozta komplikációk miatt már nem lehet gyerekem. Amint Jaroszláv megtudta, még aznap elhagyott:
– Keresek egy másik nőt, aki képes lesz örököst szülni nekem! Térden állva, könnyes szemmel könyörögtem neki, hogy ne hagyjon el, de ő megtette. A szakítás után a magánéletem soha nem fejlődött, és öregkoromra teljesen egyedül maradtam. Most már majdnem 60 éves vagyok, és rájöttem, hogy újra kapcsolatba akarok lépni a lányommal, hogy legalább valaki gondoskodjon rólam öregkoromban.
Az elmúlt években egyáltalán nem érdekelt az élete, de nemrég közös barátoktól megtudtam, hogy férjhez ment és gyerekei vannak. Sikerült megtalálnom a számát, és felhívtam. -Lányom, drágám, szia, itt az anyukád, látni szeretnélek. -Nekem nincs anyukám, ő egy másik férfit választott helyettem. Nem ismerlek és nem is akarlak megismerni. Viszlát!” – És letette a telefont! Miért nem tudta Anton rendesen felnevelni a lányunkat?
