Az anya ikreket szült, de csak az egyiket vitték el a kórházból. Hat évvel később olyasmi történt, amire senki sem számított.

Tegnap Natasha két gyönyörű lánynak adott életet, ikreknek, egypetéjűeknek, mint két borsó a hüvelyben. A lánykák egészségesek, ezért nem akarták őket a kórházban tartani, holnap hazaengedik őket. Mint kiderült, a lányok édesanyja csak az egyik lányát akarta elvinni.

A kórházban azt mondták neki, hogy nem érdemes szétválasztani az ikreket, de ő kitartott, és nem akarta meggondolni magát. -Hová kell kettő? Én csak egyre készültem, egy kiságyat vettem. És még így sem tudok kettőt cipelni. Honnan szerezzek dolgokat kettőnek? Nem, egyet mindenképpen viszek. Lika attól félt, hogy az anyja gondtalanul szétválasztja a testvéreket. Az anya csak egy gyerekkel ment el, és senki sem győzködte.

A lányát Alevtinának nevezte el. A másik lány az italboltban maradt. Teltek az évek, és a lányok felnőttek. Most már hatévesek voltak. Természetesen nem tudtak egymás létezéséről. Aztán mindketten megbetegedtek, mindketten kórházba kerültek, egy szerencsés véletlen folytán ugyanabba a kórházba. Most nem azon fogtok meglepődni, hogy a második kislányt örökbe fogadták, hanem azon, hogy ugyanezt a nevet kapta:

Alevtina. A folyosón találkoztak. Egyikük sem értette, mi történik, elkezdték egymást érinteni, azt hitték, hogy olyan betegek, hogy látják magukat. – „Alya? Mindketten elmosolyodtak. – „Alja” – válaszolta a másik, mintha csak azt akarná megerősíteni, hogy ez az ő neve. Egész éjjel játszottak, és egymás karjaiban aludtak el.

Likapi is elámult, aztán rájöttek, mi történt, és a testvérek újra egymásra találtak. A sors végre összehozta az ikreket. Amikor a szülők megérkeztek, a nevelőanya el akarta vinni a lányát, de az sírni kezdett, ezért hagyta a nővéreket játszani. Ami a biológiai anyát illeti, még csak meg sem rezzent az arca, csak felállt, és ránézett a lányára, akit egykor magára hagyott, majd hozzátette: – Hát, a lényeg, hogy életben van, nyilvánvaló, hogy szeretik.

A nevelőanya vette el a lányt a Likapniéktól, nem akarta, hogy a nővérek kötődjenek hozzá. A másik Ali pedig még rosszabbul lett, mert másodszorra is elvették tőle a húgát. Felszökött az indulat, az ajtóra nézett, és azt mondta: „Hol van az én Aljám? Később a lány magához tért. De megígérte magának, hogy meg fogja találni a húgát.

📜 Amikor a közjegyző felolvasott, megfagyott bennem a vér… ❄️💔 link a kommentekben 👇👇👇 Ez nem lehet igaz! 😨 #Sokk #Végrendelet #Hihetetlen

Kapcsolódó hozzászólások