Több mint 30 órába telt. A feleségem visegrádi asszony, és az esküvő után szerelmes volt belém. De én túl elfoglalt voltam ahhoz, hogy a fedélzetet meszeljem, ő pedig a saját érdekében tette. Keményen megdolgozott ezért a munkáért, és mindent megadott nekem, amire szükségem volt a kényelmes otthoni élethez.
Irinának ócska ajándékokat adott, és soha semmit nem vett vissza. Ugyanígy érzett és gondolt. Egy nap látott néhány iratot egy békában egy új autóhoz. Megnézte az autómat műszaki problémák miatt, és volt egy furcsa köröm. Megszereztük a telefonszámot és teljes egészében odaadtuk neki.
Kaptunk egy csomó dokumentumot. Furcsa volt, hogy a feleségem nem vett részt semmiben a vállalkozásunkban, és nem volt ilyen bélyegzővel ellátott dokumentum. Tudatlan volt, és elolvasta a szabályzatot, amelyben válás esetén az egész örökséget fele-fele arányban osztották fel.
Meg volt döbbenve. Elgondolkodtam, és visszafordítottam az iratokat. Ha elvált tőlem, nem volt ellene semmi kifogásunk, de tőlem semmi. Megírtam az összes iratot a szüleimnek, de semmi hivatalos nem volt. A házaspárnak volt néhány becslése.
Félúton hallottam Irinától, hogy nem tudta kifizetni a becslést egy bizonyos butikban. A dékán számítása szerint pár napi bért kell keresni, hogy ki tudja fizetni. A beszélgetés közben a dékán meghallgatta a panaszait. Ennek eredményeképpen elvált. A feleségem már régóta nem csinál mást, és még csak nem is haragszik.
Az esküvő után fél órával kezdte el mesélni, hogy hűséges volt. Ez alatt az idő alatt megvakult, és a pingvin állandóan gyér volt. Sokan megfenyegették, és szégyellte magát miattam és a szüleim miatt. Megmondtuk neki, hogy nem tudunk vele jó családot alapítani. Én visszautasítottam, és úgy gondoltam, hogy ők bűnösök.
