16 évvel ezelőtt az életem egy nap alatt a feje tetejére állt. Ez az időszak úgy maradt meg az emlékezetemben, mint egy rossz álom, amikor a látszólagos boldogságom összeomlott. A szülési szabadságom véget ért, és visszamentem dolgozni. Tanárként dolgoztam, és a lányom egész nap velem volt.
A férjem dolgozott, állandóan üzleti úton volt. Igen, mert ő gondoskodott rólunk, dolgozott, mindent megtett, hogy a lányomnak és nekem ne legyen szükségünk semmire. Azt mondta, hogy saját vállalkozásba kezdett, hogy új lehetőségei és kapcsolatai vannak. Persze a házimunka az én feladatom volt, mert neki pihennie kellett, otthon kellett pihennie.
Nem vettem észre, hogy ezek figyelmeztető jelek voltak arra, hogy a kapcsolatunk megrepedt. Volt egy másik nő is a férjem életében, volt egy szeretője. Mindig találtam kifogásokat a kalandozásaira. A barátaim célozgattak rám, tudták, de én nem hittem el, mint az utolsó bolond. Láttam egy sms-t a telefonján. Abban a pillanatban éppen fürdött. Azt hittem, valami fontos dolog a munkával kapcsolatban, de az sms a barátnőjétől jött. Soha nem éreztem magam még ennyire megalázva. A világom egy pillanat alatt összeomlott, a boldogságom úgy omlott össze, mint egy kártyavár. aztán megtudtam, hogy az összes barátunk tudott róla. Három éve csalt meg engem.
Velem élt, de mást szeretett. Bocsánatot kért, nem akart elmenni, ígéreteket tett nekem, de én már nem hittem neki. Nem akartam látni, nevetség tárgyává tett. Elment, én pedig a fiammal maradtam. Nagyon nehéz volt túltennem magam ezen a fájdalmon. Évekbe telt, mire megszabadultam a haragtól. Sokak számára egy elhagyott nő voltam, de számomra egy szabad nő voltam. Néhány évvel később másodszor is férjhez mentem, és mostanra megtanultam, mi az igazi szerelem. Kedves nők, soha ne adjátok fel, szeressétek magatokat, és ne feledjétek, hogy még a legnagyobb eső után is megjelenik a szivárvány. Megérdemlitek, hogy szeressenek benneteket!
